2015. augusztus 1., szombat

Prológus

Pillangó. Az aprócska kislány tapsikolva fut utána,el sem jut füléig anyukája aggódó hangja: "JungGi,ne menj olyan messzire!"Ő csak a szivárvány összes színében pompázó szárnyakra koncentrál,és még magasabbra ugrálva próbálja elérni azokat. Hosszú,egyenes hajába bele-beleborzol a tavaszi szél,ahogy kitartóan küzd. De hiába. Kis ökle folyton csak a levegőt markolássza,mégsem tör meg lelkesedése.
-Gyere vissza~!-kérleli nevetve,egyre csak távolabb rohanva. A táj megváltozik körülötte. Régen elhagyta a kis mezőt,amelyet a családi kirándulás céljából látogattak meg,s most a fák sűrűjébe téved. Fél szemmel maga is látja ezt,de az állatka nyomában marad. Egészen addig a pillanatig nem esik pánikba,mikor a pillangó hirtelen a magasba nem emelkedik,és a lombok között egy,a napfény által szűrt helyen el nem illan,a lány pedig végleg szem elől téveszti. Eltűnt. Soha nem fogja megtalálni.
Rémülten megpördül saját tengelye körül,riadt tekintetével kiutat keres,egy keskeny ösvényt,amelyen visszatérhetne a családjához. Ledermed,amikor a kiáltások utolérik. Pontosan tudja,kik veszekednek megint. És most nincs vele a bátyja,hogy elvonja a figyelmét. Ő sem védheti meg a szavaktól,amik a fülébe jutnak. Nem mer hangosan felsírni,fél,hogy az acsarkodó felek esetleg meghallják. Szeretne elbújni valahova,egyedül lenni,már azt sem akarja,hogy valaki sokáig a kezét fogja,mint régen,mikor csak azzal lehetett megnyugtatni.
Lassacskán eltűnik az a kevéske napfény is,ami eddig áthatolt sugaraival a zöldellő leveleken,és ijesztő árnyék telepedik mindenre körülötte. A légmozgás ezzel egy időben felerősödik,de ami a legjobban megijeszti,hogy már nem hordozza magában a szomorú,mégis ismerős kiáltásokat.
A csend fülsüketítően hat rá,szinte az őrületbe kergeti. Úgy érzi,hogy kivárhatatlanul messze van még a pillanat,mikor a napfény újra bevilágítja majd kis világát.
Füleire tapasztja apró kezeit és felsikolt. Csak reménykedik,hogy valaki majd meghallja. A szél nagy lökéssel billenti ki egyensúlyából,és hangja beleveszik az örvényébe...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése